A csoportunkban jobb csapatokkal játszottunk,sajnos nem sikerült borítanunk a papírformát, így a másik trió harmadik helyezettjével, Jászberény csapatával az V.-VI. helyért mérkőztünk. Ez volt a legjobb meccsünk, igazán fordulatos helyosztó volt, vezettünk, hátrányba kerültünk, egyenlítettünk, de végül ellenfelünk 4:3-ra győzött.
Jó volt látni, hogy fiaink milyen gyorsan túlléptek a vesztes meccseken, a következő alkalommal ismét hatalmas elszántsággal léptek parkettára, oroszlánként küzdöttek, igaz barátként biztatták egymást!
A torna válogatottjába Takács Máté és Madari Kolos került be.
Gratuláció a srácoknak, és “riszpekt” a legkulturáltabban szurkoló UFC-s szülőknek!
A legnagyobb nehézséget – a játékosainkat elkísérő szülők számára is – az eredmény-centrikus klubokhoz tartozó, magukból kikelve ordító edzők és családtagok teremtette légkör elviselése jelentette. (Többünkben megfogalmazódott a kérdés, van-e szükségünk erre?)
