aki 10 UFC-s év után nyáron szerződött Győrbe az ETO FC-hez, de természetesen az ünnepekre visszatért Kecskemétre.

UFC: Teljes a szabadság vagy a téli szünetre kaptál az edzőidtől egy-két instrukciót?
GyM: Igen, kaptam. Kapusként tiltva van kézsérülések esélyét jobban magában hordozó korcsolyázás, síelés. Szerettem volna a régi UFC-s csapattársaimmal focizni egy teremtornán, de ide vonatkozólag is kaptunk állásfoglalást: pénzdíjas tornán nem játszhatunk, csak barátságos meccseken. Aztán végiggondoltam, hogy ott meg túl sokat kockáztatnék…Szóval csak beköszöntem Kánisz Csaba bácsiék utolsó edzésére, jó volt találkozni a srácokkal. Meglepett, hogy fél éve vagyok távol, és sok fiút nem is ismertem.
UFC: Győrben már nem csak délután edzetek. Milyen az időbeosztásod? Hogy telik egy átlagos napod?
GyM: Azt hiszem, ezen a téren történt a legnagyobb a változás. Az új időbeosztásom elég szokatlan, fárasztó. A Fehér Miklós Gimnáziumba járok, ahol délelőtt 2 órám van. 22 focista fiú és 4 focista lány alkotja az osztályt. Ezt követően 10-től edzés. Edzés után következik az ebéd az ETO éttermében, ez nem semmi látvány, 800 fiatal focistát próbálnak az étkezésre odafigyelve jóllakatni! Délután visszamegyünk a suliba, 5-ig még óráink vannak. Tanítás után vacsora, majd 7-től 9-ig kötelező szilencium. Én elintéztem, hogy az edzések mellett bemehessek a konditerembe is hetente 2-3 alkalommal, pusztán önszorgalomból.
UFC: Tudjuk, hogy mindig jól tanultál, doboltál, fontos volt számodra, hogy komplex, intelligens felnőtt váljon belőled. Oda tudsz erre figyelni Győrben is?
GyM: Igyekszem. Még nem a futballból élek, és előfordulhat, hogy ez így is marad. Azt hiszem, osztályelső leszek, jelen állás szerint majdnem kitűnő lesz a félévim. Elképesztő ajánlatokat kapok néha az osztálytársaimtól, mint például „Marci, meghívlak kajálni, ha az én dogámat is megírod legalább egy hármasra!”
UFC: És, megírod?
GyM: Szeretek jókat enni…
UFC: Győrben a vetélytársad a korosztályos magyar válogatott kapusa, milyen a viszonyotok?
GyM: Mondhatom, hogy vele a legjobb a kapcsolatom, nagyon jó srác. Majd’ 2 méter magas, már a megjelenése tekintélyt parancsol. Sajnos csak néhány alkalommal edzettünk együtt, mert az ősz elején megsérült. Szerencsére már készül a visszatérésre.
UFC: Nem tartasz attól, hogy tavasszal a kispadra szorulsz?
GyM: Fel vagyok erre is készülve, bár nem tartok attól, hogy éles meccsek nélkül fog eltelni a tavaszi szezon. A szakmai stáb vezetője még augusztusban közölte velem, hogy a korosztály elsőszámú kapusa előbb-utóbb Liverpool-ba igazol. Most már tudjuk, hogy ez 2018 nyarán meg is fog történni. Akkor már több csapat is érdeklődött irántam, de nekem imponált az, hogy Győrben előre gondolkoznak, egy igazán jó kapus pótlására keresnek embert, és én megfelelő vagyok nekik!
Már akkor szóba került, hogy meccseket biztosan fogok játszani, ha más nem, „feljátszatnak” U19-be.
UFC: Annak idején 10-en kerültetek át a KTE-be a kiválasztó után az UFC-ből, de többen néhány hónap után visszatértek, sportágat váltottak (!), vagy abbahagyták a focit, mert alig jutottak játéklehetőséghez. Pedig ott is megígérték a szülők előtt, hogy az eredmény másodlagos lesz, mindenki nagyjából egyenlő játékidőre számíthat majd. Az általad elmondottak szerint Győrben ez a valóságban is fontos szempont?
GyM: Teljes mértékben így van! Ha nem is patikamérlegen mérik a játékidőt, azt nem engedik, hogy valaki meccseket üljön végig a kispadon, akkor inkább felküldik az U19-be egy-egy mérkőzésre, az senkinek nem válhat kárára, hiszen a két évvel idősebb korosztályban végképp nem lehet alibizni! Ha hosszabb szünet lenne a bajnokságban, akkor szerveznek edzőmeccseket, de nem a langyos féléből!
UFC: Ezt hogy érted?
GyM:Az ősz folyamán 8-10 edzőmeccsünk volt, és mindegyiken 100%-ot kellett nyújtanunk! Játszottuk nemzetközi meccseket, az egyik legnagyobb élményem az volt, hogy legyőztünk egy szlovák felnőtt csapatot az ottani másodosztályból…ja, kapott gól nélkül!
UFC: Meccshiányotok nem lehet, ezt látjuk, de mi helyzet az eredménykényszerrel?
GyM: Természetesen a kiemelt bajnokságban a kiesést „illik elkerülni”, de ennél komolyabb nyomást nem helyeznek ránk. Most a második helyen fordulunk, tavaly az U16-ban 5. volt a csapat, nincs okunk panaszra! Egyébként reálisan próbáljuk kezelni az egyes meccsek eredményeit. Csak egy példa: volt olyan bajnokink, hogy rúgott gól nélkül kikaptunk, de senki sem lógatta az orrát, sőt a társaim a szinte körbetáncoltak, ölelgettek a lefújás után…éreztem, hogy volt egy-két bravúrom, de a semleges szurkoló szerint 7-8 gólos vereséget kerültünk el.
UFC: Az eredmények reális kezelése profi szemléletet tükröz. De mennyire figyelnek a stáb tagjai arra, hogy a pályán kívül is komoly „veszélyek” leselkednek rátok? Gondolok itt a bulizásra, alkoholra, hasonlókra?
GyM: Természetesen tudják, hogy a kollégiumból egy sportoló viszonylag könnyen ki tud jutni, elég csak azt mondani, hogy edzésünk van…Nincsenek a nyomunkban, de egyértelműen a tudtunkra adták, hogy egy sportoló fiatal mindennapjaiba mi fér bele, és mi nem. Elég könnyen belátható, hogy sok korosztályos labdarúgó-társunkhoz képest kivételezett helyzetben vagyunk. Néhányan már pénzt is kapnak…persze nem kell nagy összegre gondolni. Ennek ellenére mégis van néhány srác, aki lazán kezeli az egészet. Őket nem is értem.
UFC: Ki a legérdekesebb figura, akivel találkoztál?
GyM: A felnőttek trénere, Szentes Lázár, na ő egy igazán érdekes ember! Határozott, talán régi vágású edzőnek is nevezhetnénk, nem az a bratyizós fajta! Az ősz folyamán többször alakult váratlanul, mégis jól a dolgom. Az egyik nap kiderült, hogy a felnőttek kapus nélkül maradtak, de a gyakorláshoz kell nekik valaki! Sérülések, sértődések, Ligakupa-meccs miatt le kellett jönniük az U17-ig, így engem hívtak! Volt bennem drukk, de nagyon élveztem! Valamit jól csinálhattam, mert később még néhányszor engem hívtak! Volt olyan alakalom, hogy kimentem a pályára, annyi bója volt felrakva, mintha egy óvodás csoportnak megengedték volna, hogy a rengeteg színes bójával kedvük szerint rosszalkodjanak…aztán az edzésen minden a helyére került, mindegyikre szükség volt! Élveztem Szentes Lázár edzéseit!
UFC: Köszönjük, hogy szántál ránk időt! Sikeres tavaszt kívánunk Neked!
GyM: Én köszönöm a lehetőséget. Minden UFc-s játékosnak és edzőnek nagyon boldog új esztendőt kívánok!

Távozóban még megemlíti, hogy –noha nem tegnap volt– még mindig emlékszik az első UFC-s ovis edzésére…
Megegyezünk, hogy ha nem csak edzésen védi az ETO felnőtt csapatának kapuját, elindítjuk az edzőkkel teli UFC-s mikrobuszt Győr felé!